Emlékeim eléggé elhomályosodtak már arról miképp is kell naplót vezetni... Vagy mi a mankő is ez. Lényeg a lényeg, hogy... Nem sokra emlékszem a hétvégémből. Ami megvan, hogy találkoztunk. Hozta magával az "angolul nem beszélő, de már munkája van" olasz ismerősét. A programunk kútba fulladt, így kutyagoltunk. Fabi is felbukkant az ő kis kötelező "cameo"jára, és még szóba került egy most hétvégén esetlegesen megtartandó piknis is - amire tegnap hivatalosan is meginvitált. 

A keddem mesés volt. Fél órával előbb dobbantottam, minden munkámmal időben végeztem. Egyszerűen imádtam. Még az öltözőnket is kicsit feltakarítottam. A nap egyetlen szépséghibája, hogy utána a buszmegállóban találkoztam azzal a lenggyel sráccal, akivel egyszer 10-12 órát töltöttem el a ruhatárban és majdnem kinyírtam magam a végére. Ő persze megint elmesélte az életét: Új munkája van, néha dolgozik valami ügynökséggel a környéken blablabla, marhára untatott. Jó arc meg minden, de ha egyszer elkezd dumálni sosem hagyja abba.

Tegnap megvettem az új sim kártyám, van új számom, de nem tudom, hogy akarok-e állandóan onlány lenni. Persze jó meg minden, vannak előnyei és minden anyámkínja, de... Havi 15 font olyan dologért, amit nem használok... Jó, amíg túrán vagyok jó, utána ősztől majd mást. De addig megcsinálom a számtranszfert.